7. fejezet
/Elizabeth szemszöge/ A gokart után kellemesen elfáradtam, de meg voltam magammal elégedve, ugyanis Sebastian tényleg csak egy kicsit vert el benne. Már haza felé vettük az irányt hozzám, hogy az esti vacsorára összekészüljünk. -Nagyon élveztem ezt Basti. Köszönöm - hajoltam át hozzá és nyomtam egy pici puszit az arcára, majd elkezdtem nézni ahogy vezet. -Jól vezetsz. Bár eléggé durva vagy a pályán. - villantott felém egy csibészes mosolyt, majd már vissza is fordult és az utat nézte. -Hát igen tudom. De ha nem vagy rámenős akkor sosem lesz esélyed. Ez így van az üzleti életben is - válaszoltam neki. -Nem akarok soha ellened tárgyalni - vigyorodott el. -Ugyan már - csaptam egy kicsit a combjára.-Annyira nem vagyok én kemény. Ahogy hazaértünk, gyorsan letusoltunk. A gyorsabb haladás érdekében külön fürödtünk meg, nehogy elkéssünk. Nem szeretek késni sehonnan, mert a szüleim arra neveltek, hogy ez illetlen és udvariatlan dolog a másik féllel szemben, aki vár ránk. Sebastian eg...